2008. máj. 30. 23:07 - írta kuttor.csaba Majdnem bomba csapattal állunk ki. De aztán mégsem. Ami tuti, hogy a bomba formában lévő Kis Gyuszi, a táltos lábú Bogdány Kenéz, illetve az edzéskirály, de a „most jól megmutatom” Fegyver Peti és jómagam ott leszünk. Ez pont egy fővel kevesebb, mint az ellenfelek csapatai. Azaz a Debrecennel és a TVK-val szemben újra túl nagy a hendikepünk. Sem olasz légiósunk nem ér rá, sem Ágostos Szabi nem vállalja VB előtt a szereplést. Így szerintem a harmadik helyért fogunk küzdeni a Budaörssel meg a Bajaiakkal. Nem is tudom, mikor nem voltunk utoljára dobogón… Nem kellene lecsúszni most sem! Mellettünk van egy remek B csapatunk is! Polonyi Balázs, alias „Ica” mellett Zahorecz „háromórás maratont akarok futni” Zsolt, Képes „ha egyszer belendítem a testem” Gergő illetve Alföldi „letájboxollak” Zoli - aki civilben RTL Klubon sztárbemond – fognak küzdeni. Zolival az lesz a baj, hogy úszásban borzalmasan vissza fogja húzni a lábszárán található bozont, így az 1:50-es százak helyett csak a 2percesek valószínűek. Ez Icának szerintem jobban fog fájni, de majd mellezik legfeljebb. Utána viszont nagyon meg fognak iramodni a tervek szerint. Bár Alföldi úr kedden kapta meg tőlünk vaci új Orbea keróját, amin feltehetőleg azóta sem ült, a fickó olyan kemény, hogy szabadidejében radiátorral harmonikázik, tehát a 20kili bringát lepörgeti edzés nélkül is. Valószínűleg Icának itt a homlokát majd kikezdi a szél, de neki ez egy jó edzés lesz. Futáson aztán borzalmas hajrá várható a fiúktól. Háromórás maratont futó Zacsi megiramodik, mellé beáll majd Ica, szintén nem kis testével, és mögöttük megbújó Alföldi úr simán keni majd a 3:30-as ezreket. De ha nem így lesz, az se baj!:D A lényeg, hogy jól érezzék magukat, és a triatlonnak meg ugyebár klubunknak egy kis plusz hírverést csináljanak. És akkor még nem beszéltem női sorunktól! Őszintén mondom, hogy meglepetést, azaz dobogós helyezést várok tőlük. De mi mást is mondhatnék, amikor az exolimpikon Góg Anikó, az úszó-futó gép Danka Olgi, az elnyűhetetlen Svéd Ameli illetve a még csak 17éves Boros Zsófi alkotja csapatunkat. Óvatos úszás után hosszú hajrát nyitnak majd. De ha nem, assebaj…

2008. máj. 25. 17:11 - írta kuttor.csaba

Ha otthon néztem volna a madridi eredménylistát, egész biztosan véresre fejelem a falat, hogy nem mentem ki. Ha nem is durván, de így utólag is lenne kedvem egy kicsit fejelgetni…

Először is, harmincan értek be. Szerintem példátlan a világkupák történetében! Ez a majd végig szakadó eső miatt alakult így. Rengetegen egyszerűen kifagytak. Másodszor pedig a tegnapi ólomlábakhoz képest meglepően jól éreztem magam ma. Rajt előtt enyhe apátiával küzdöttem, amit annak tudtam be, hogy hírtelen jött az ötlet, hogy itt elinduljak, és lelkileg nem igazán hangolódtam rá. Aztán ahogy eldörrent a rajtpisztoly, mint egy jó versenyló azonnal felpörögtem, és 200méternél saját megítélésem szerint első helyen úsztam. Úgy kellett noszogatni egy srácot, hogy menjen már elém. Aztán kapott pofon nélkül, meglehetősen economic üzemmódban a 9.-ik helyen fejeztem be az első számot. Gondoltam, hogy ha ilyen könnyen esett nekem, akkor talán másoknak is. Nem is csalódtam, például a 38.-ik helyen kimászó Moreira mindössze 10 másodpercet kapott tőlem…  Volt hát nagy tülekedés az első emelkedőn, és volt is bennem némi félsz,mert általában az úszás utáni első 5km nekem purgatórium szokott lenni. Ehhez képest az egyik legjobb kerós, a belga Zeebroek kerekén abszolváltam az első emelkedőt, méghozzá ülve. Nem éreztem, hogy innentől bármi gond is lehetett volna a kerékpározás során. Persze esni mindig lehet, de amúgy jó eséllyel az első bolyban kerekeztem volna végig. HA! Ha el nem szakad a láncom a hegy tetején. Ilyen még az elmúlt húsz évben nem történt velem. De hát mikor máskor szakadjon el, mint a legnagyobb lehetőség kapujában. Ellenfeleim közül többen az első húszban végeztek, ami nem elsősorban a parádés futásuknak volt köszönhető, hanem annak, hogy egyszerűen végigmentek. Öröm az ürömben, hogy a hátulról még veszélyes Chacon és Krnavek is kiállt, tehát úgy néz ki, a VB-n nagy előzésre nem kell számítani. Ellenben Marko Albert valószínűleg beelőzött, azaz, az 55 indulót adó listán most 58.-ik lehetek. Pici pozitívum, hogy mind Glushenko, mind Moreira illetve az olaszok is kiálltak, azaz nem távolodtak tőlem. A Vb-n így továbbra is 100ponton belül lesz előttem legalább 5 versenyző, lehet válogatni, hogy kit előzök meg. A hideg ott is garantált, tehát akinek a mai nem tetszett, annak ott is nehéz pillanatai lesznek. Nekem tetszik az extrém időjárás, ilyenkor nem érzem a savat, és a többiekhez képest relatív jobban tudok teljesíteni. Szorítok hát a vancouveri hidegért!

2008. máj. 24. 22:16 - írta kuttor.csaba

 

Megjöttünk Madridba. Az út rövid volt, de nekem most már hagyományosan a 2-3 órás repülésektől is úgy bevizesedik a testem, hogy ilyenkor hasonlítok Stark Tibire, miután kinyomta szakításban a 200kilót. Valószínűleg ebbe azért most az is belejátszott, hogy eredetileg nem erre a világkupára, hanem a vancouveri VB-re készültem. Így a múlt hetem főleg aerob jellegű, hosszabb edzésekkel telt, míg ezen a héten csütörtökig még minden komoly edzést elvégeztem, amit elterveztem korábban. Tökéletes formaidőzítésről tehát nemigen beszélhetünk. Pénteken reggel kis átmozgató úszás, míg ma némi kerékpározás szerepelt a programban. Érzésre egyelőre borzasztó, de nem is ma kellett versenyezni. Hála Istennek…

Kint van a versenyzők közül a két lány, akinek még esélye van kvótát szerezni, azaz Szabó Zita és Walkó Andi. Mellettük kísérőként Papp Zsolt van jelen, aki Zita edzője, és az eredetileg egyágyas szobáját kicseréltük egy kétágyasra. Összebútoroztunk hát, ami így utólag talán mégsem volt valami óriási ötlet. Zsolti bá’-nak ugyanis megvan az a rossz szokása, hogy éjjelente elég csúnyán dorombol. Állítólag hason nem csinálja, de ezt sosem tudjuk meg, mert őt eddig még csak háton fekve láttam aludni. Akkor pedig rettenetesen berezegteti a levegőt.

Zsolti bá egyébként egészséges életmódot folytat. Némi bagó közben naponta lecsúszik neki 5-10 kávé is. Szerintem ennyi koffein holnap az egész mezőnyben összesen nem lesz, de orvosi csodaként simán túlél minden napot. Tegnap este egy pozitívuma volt ennek az életmódnak. Lement még 10órakor vacsizni úgy fél kiló sonkát a sarki henteshez, amiből nekem is hozott egy kis kóstolót. A sonka jó volt, a hozzá járó kenyeret meg szépen lehelyeztem az ágy mellé. A hangyáknak is kell valami… Nos, amikor úgy 11 magasságában belekezdett a dorombolásba, először valami papír után kapkodtam, de aztán isteni szikraként inkább a kenyérből formáltam csinos kis füldugókat, és gyömöszöltem a fülembe. Hihetetlen, de működött! Szerintem 100 decibel feletti hangerőt ennél jobban semmi sem tompított volna… egyszer hajnalban a füldugómat is túlüvöltötte, de akkor kapott egy oldalast könyökkel, és rögtön rend lett. Ma estére ennek ellenére ki kell találjunk valamit, mert nem olyan kényelmes egy fél zsömlével a fülemben aludni, meg holnap azért mégis csak egy VK lesz, vagy mi a fene. Szóval lehet, hogy Zsolti bá’-t száműzöm a fürdőbe, mert az akkora, hogy simán be lehetne tenni az ágybetétet. Na ezen még estig dolgozom, aztán meglátjuk. Legfeljebb leszaladok egy péksütiért a sarokra…

2008. máj. 22. 9:56 - írta kuttor.csaba Az EB pofon után nagy felindulásomban úgy döntöttem, hogy kihagyom a madridi versenyt. Ennek akkor több oka is volt. Először is, éreztem, hogy az elmúlt két hónapban a hat verseny között nem nagyon tudtam rendesen készülni. Ennek eredményeként az állóképességem erősen megkopott. Külön-külön egyik számmal sincs bajom, de két órás verseny végén már kissé elanyátlanodom… A másik ok az volt, hogy eredetileg százan neveztek erre a világkupára, többek között az angoloknak, franciáknak, németeknek kvalifikáló versenyként volt meghirdetve! Gyakorlatilag 25 fős várólistáról lehetett felkerülni az indulók közé, ami az idei legerősebb világkupát sejtette. Azóta nagyot változott a helyzet, a várólista eltűnt, de velük együtt azok is lekerültek a rajtlistáról, akiknek az EB szereplésükkel biztossá vált a VB vagy az olimpiai indulásuk. Gondolom kedves ellenfeleim annak is nagyon örültek, amikor meglátták, hogy lekerültem a listáról, boldogságuk csak tovább nőtt, amikor világsztárok sora is eltűnt onnan. Most azért szívinfarktust nem fognak kapni, hogy visszakerültem, de legalább látják, hogy nem adom fel! Kivétel nélkül mindenki ott lesz, aki még az utolsó kvótákra ácsingózik! Így a jóbarátaim, Bockel és Zeebroek, akikkel egyébként ugyanahhoz a francia klubhoz vagyunk leigazolva. De ott lesznek a D’Aquino testvérek, a portugál Marques, a brazil Moreira, illetve az izraeli Alterman is visszatér a színre. Na őket kellene elagyabugyálnom, és akkor nyugodtabb VB elé néznék! A VB felkészülésbe sajnos ez a verseny persze egy picit beletenyerel, de oldottam már meg hasonló feladatot, tehát ha nem is csúcsformát, de remélem a körülményekhez képest egy masszív versenyzést ott is be tudok majd mutatni. Először persze legyünk túl ezen a hétvégén, hétfőn már okosabbak leszünk.

2008. máj. 14. 22:38 - írta kuttor.csaba 19-re lapot kell, hogy húzzak a VB-n! Ezt úgy kell érteni, hogy mivel az EB nem úgy sikerült, ahogy reméltem, pillanatnyilag nem állok kvótát érő helyen az olimpiai rangsorban. A jó VB szereplés érdekében pedig kihagyom a még egyetlen pontszerzési lehetőséget, a madridi világkupát. Ott úgyis horror mezőny lesz, tehát nem lenne tőlem elvárható a szárnyalás, illetve csak újra keresztbe vágnám a felkészülést. Az EB egyébként egyszerűen lemerült a duracell nyuszi… Hét hétvégén hat versenyt teljesítettem, ráadásul nem éppen a szomszédban. Komoly edzésekre a legritkább esetben volt alkalmam, az utazások pedig csúnyán betettek a bioritmusomnak. Az EB tulajdonképpen nem is ment annyira rosszul, hiszen tízedik úszás után a nagy bolyban abszolváltam a kerékpározást. A futás is az elvártak szerint indult. 32perces tízezernek megfelelő tempóban futottam le az első kört, de egyszer csak hírtelen szédülni kezdtem, és elhagyott az erőm, valószínűleg a vércukrom csúnyán leesett. Ennek egyik oka lehet az általános kimerültség, a glikogénraktárak nem kellő feltöltöttsége, a másik pedig egyszerűen az, hogy bár a versenyzéssel gyorsultam sokat, de közben az állóképesség meg elveszett. Ezt kell most pótolni, és akkor a VB-n sikerrel vehetem az utolsó akadályt. Tisztánlátás kedvéért, íme az állás: Zeebroek 1800pont D’Aquino 1733pont Glushenko 1712pont Marques 1699pont Moreira 1663pont Bockel 1661pont Kuttor 1628pont Abert 1572pont Alterman 1549pont Hátrányom nem olyan rettenetes, 35pont, ami a VB-n a dupla szorzó miatt csak pár helyet jelent. Azaz, magyarra lefordítva, éppen ennyivel kellene majd június első hétvégéjén a kanadai Vancouverben elfenekelnem legközvetlenebb riválisaimat. Elsősorban jó barátomat, a luxemburgi Dirk Bockelt, illetve a brazil Juracy Moreirat. Utóbbi igencsak verhetőnek tűnik, hiszen nem a legnagyobb úszó, és hegyen is megvan az rossz szokása, hogy gyakran ledobja a vasmacskát. Emelkedőből pedig állítólag akad majd Vacouverben elég…. Az igaz, hogy momentán hegyen én sem szoktam mosolyogni a boly elején, azért a brazil srácnál mindenképpen jobban tűröm… A luxemburgi már keményebb eset. Gyakorlatilag tök ugyanolyanok vagyunk mindhárom számban, de ő bringán egy picit jobb. Valószínűtlen, hogy a futást előtte kezdjem meg. Inkább a szokásos, fussunk együtt project folytatása a valószínű. Vannak még távolabbi ellenfelek is, akiket akkor lehet megelőzni, ha azok betliznek. Az ukrán Glushenko, a portugál Marques vagy az olasz D’Aquino bármelyikének csütörtököt mondása, esetleges defektje esetén mindössze hoznom kell azt a pontmennyiséget, amellyel mögöttük állok, azaz 82, 71, vagy 105pontot. Ez helyezésre lebontva a realitásokat nézve, a maximális 20%-os szorzóval így néz ki: 15. 403pont 16. 371pont 17. 344pont 18. 318pont 19. 295pont 20. 272pont 21. 250pont 22. 234pont 23. 216pont 24. 199pont 25. 184pont 26. 170pont 27. 158pont 28. 146pont 29. 135pont 30. 124pont 31. 115pont 32. 107pont 33. 100pont 34. 91pont 35. 85pont 36. 78pont 37. 72pont 38. 67pont 39. 62pont 40. 58pont Látható, hogy top25ös eredmény esetén akárkit megfoghatok, de a legreálisabb 30-35-ik helyezéssel is több versenyzőt megelőzhetek, akik, ha 40-en kívül érnek be, akkor mögöttem is maradnak. Ezen kívül szólni kell még arról, hogy több ország olimpiai bizottsága is elég kemény kritériumokat támasztott sportolóival szemben. Ilyenek az osztrákok, de egyébként a belgák is, azaz várható, hogy akár több olyan triatlonos nem lesz, aki kivívja az indulás lehetőségét, de országa nem nevezi! Hál istennek Magyarország nem ilyen… Természetesen nem erre apellálok, de ezt az eshetőséget sem zárhatjuk ki…

2008. máj. 5. 0:10 - írta kuttor.csaba Zuluföldi küldetés is kipipálva! Két és fél-tagú magyar kontingens szállta meg Richard’s Bay városát, és egész jól teljesített. A fél természetesen megint Ágoston Szabit jelenti, aki osztrák színekben szerepel, de Budapesten él, és klubomhoz van leigazolva. Lányoknál Walkó Andinak nem nagyon jött ki a lépés, kerékpáron leszakadt, így a mezőny végén futott be. Fiúknál Szabi 4.-ik én a 8.-ik helyen abszolváltuk az úszást, és a brutális kezdés után reméltük, hogy sikerül egy szökést összehozni. Rá kellett azonban döbbennünk, hogy a mai nap mindenki megtalálta az úszóformát, mert több mint negyvenen lettünk már az első kilométerek megtétele után. Innentől érdekes mód nem a hagyományos forgatókönyv érvényesült, azaz, hogy egy vánszorgó nagy bolyból egy-két kisebb név megszökik. Ehelyett iszonyú magas átlagtempó volt jellemző szinte végig a kerékpározás során. 43 kilométeres bringatávot 1:02 alatt lenyomtuk nagy szélben, kanyarokkal, rángatásokkal. Láthatóan senkinek sem esett jól ez a szám. Egy kivétel azért akadt. Matt Reed nagyon elemében volt, látszódott, hogy kis túlzással akkor megy el, amikor csak akar. Igazán az utolsó körben akarta… El is ment… Szerzett egy kis előnyt a futásra, amit a mezőny eleje is csak nagyon nehezen tudott ledolgozni rajta. Tulajdonképpen ez csak az aktuális világbajnok, Daniel Ungernek sikerült maradéktalanul, hiszen ő nyert, második Reed, míg harmadiknak a helyi De Villiers érkezett. Ők hárman egy másodpercen belül… Szép… Ágoston Szabi 9.-ikként futott be, míg én az első kört vele, a többit egyedül végigküzdve, és idei legjobb futóidőmet (32:29) teljesítve, a győztestől másfél perccel 17.-iknek értem be. Még lehet, hogy mindketten egy hellyel előrébb végzünk, de ehhez az kellene, hogy az ITU jelen lévő vezetői betartsák a saját szabályaikat! Az orosz Polyansky, aki 8.-ik lett, szépen levágta az úszópályát. Nem is kevéssel… Egyébként legelöl úszott, és nagy valószínűséggel mindenképpen első bolyos lett volna, de nagyon veszélyes dolog ezt most elnézni neki, hiszen precedenst teremthet. Mostantól bárki egy meg nem került bója után mondhatja azt, hogy: bocsánat, ha ő megtehette, és nem kapott semmiféle büntetést, akkor engem sem zárhatnak ki! Sajnálom a srácot, de az ITU nem mérlegelhet ebben az esetben. Ki kell zárni! Ennek ellenére az a hír, hogy nem fogják… no comment… Meglehet, onnan fúj a szél, hogy nem mernek így beleavatkozni egy nagyon kiélezett csatába, ami az oroszok és az ausztrálok között zajlik az utolsó olyan ország pozíciójáért, amely még három versenyzőt nevezhet Pekingbe… Hihetetlen, de megeshet, és ezzel az eredménnyel állítólag Polyansky össze is hozta, hogy a triatlon legerősebb nemzete, Ausztrália végül csak két versenyzővel lesz jelen az Olimpián! Persze a VB-n még az ausztrálok előzhetnek, de ezzel a bivalyerős orosz csapattal nagyon nehéz dolguk lesz… Amúgy nekem nem lenne rossz a 17.-ik hely helyett egy 16.-ik… Ja, és Szabinak is, mint kiderült az osztrák kritérium a nevezéshez az, hogy nyolcban végezzen VK-n! A hírek szerint a jelen helyzetre való tekintettel a szövetsége ezt a 9.-ik helyet el fogja fogadni. Egy fél magyar férfi máris kint van az Olimpián.